A nagy háború emlékei
Az I. világháború kronológiája

Az osztrák-magyar hadgyakorlat megtekintését követően Ferenc Ferdinánd trónörököst Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Szarajevóban. A merényletben meghal a trónörökös felesége, Chotek Zsófia is. Principet és öt társát elfogják, s hamarosan bebizonyosodik, hogy az Egyesülés vagy Halál nevű titkos nagyszerb szervezettel állnak kapcsolatban.


II. Vilmos német császár és Bethmann-Hollweg kancellár ígéretet tesz a Monarchiának, hogy egy kitörő háború esetén Németország támogatására lehet számítani.


Belgrádban az Osztrák-Magyar Monarchia követe ultimátumot ad át Szerbiának, melyben felelőssé teszi a szerb kormányt a szarajevói merényletért, továbbá követeli a nagyszerb mozgalom beszüntetését, és a Monarchia szerveinek bevonását az ellene irányuló mozgalmak elnyomásában.


Szerbia elfogadhatatlan választ ad a Monarchia ultimátumára így felkészül a várható támadásra. Még aznap délután mozgósítják a szerb hadsereget és a kormány Nišbe költözik.


A Monarchia hadat üzen Szerbiának és megkezdi a haderő részleges mozgósítását. Ferenc József „Népeimhez!” címmel kiáltványt ad közzé.


A Monarchia által Szerbiának küldött hadüzenet hírére általános mozgósítás kezdődik Oroszországban, míg Németországban részleges mozgósítást rendelnek el.


A közelgő háború hírére magasba szöknek az élelmiszerárak az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapesten a liszt ára 21 fillérről 30-ra, a burgonyáé 5-ről 16-ra, a kenyéré 19-ről 22-re emelkedik kilónként.


Németország ultimátumban kéri az orosz mozgósítás leállítását. Ezzel egy időben a francia kormányhoz is fenyegető kérdést intéznek, melyben semlegességük vállalásáról kell nyilatkozniuk.


Németországban és Franciaországban elrendelik az általános mozgósítást, másnapi kezdettel. A mozgósítás proklamálása után egy órával az ultimátum hatástalansága miatt Németország hadat üzen Oroszországnak.


Az előzetes diplomáciai lépéseket megkerülve a német csapatok megszállják Luxemburgot és ugyanezen a napon Belgiumtól ultimátumban követelik, hogy seregeik vonulhassanak fel az ország területén a semlegességét védve a franciákkal szemben. Olaszország szintén ekkor deklarálja semlegességét.


Németország hadat üzen Franciaországnak, Románia eközben Olaszországhoz hasonlóan semlegességi nyilatkozatot tesz. Belgiumból elutasító válasz jön a német ultimátumra.


A német hadsereg reggel átlépi Belgium határát, ezzel a két ország között beáll a hadiállapot. A belga semlegesség megvédésének érdekében Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak.


A Monarchia hadat üzen Oroszországnak, Montenegró pedig a Monarchiának.


A szerbek hadat üzennek a németeknek.


Montenegró hadat üzen Németországnak.


A budapesti fővárosi tanács zár alá helyezi a malmok gabonakészletét a további áremelkedés megakadályozása érdekében. Emellett az iparban és a kereskedelemben felfüggesztik a vasárnapi munkaszünetet.


Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.


A Monarchia megindítja első sikertelen hadműveletét Szerbia ellen. Augusztus 12-én az 5. hadsereg átkel a Drinán és megkezdi az előrenyomulást. Míg a sereg jobbszárnya sikeresen tör előre, addig a balszárny támadása augusztus 16-ára elakad, és súlyos veszteségek érik, ezért elrendelik a csapatok visszavonását a Drina mögé.


A Monarchia támadást indít Galíciában az oroszok ellen, akik a vártnál gyorsabban vonultatták fel seregeiket. A támadás balszárnyán sikeresen törnek előre a csapatok, a jobbszárnyon viszont a 3. és a később beérkező 2. hadsereg a jól felkészült orosz erőkkel szemben elakad, és a lembergi csatában vereséget szenved.


Japán és Ausztria–Magyarország között beáll a hadiállapot, hiszen Japán belép a háborúba.


A Monarchia hadat üzen Belgiumnak.


Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország egyezményt köt a különbéke megkötésének tilalmáról.


Megtartja alakuló ülését a Polgárőrség, ami később Önkéntes Őrsereg lesz. Az őrsereg a hátországi hidak, stratégiai fontosságú középületek őrzését látja el, civilekkel felváltva az eddig ott szolgáló katonákat. A szervezet katonai felügyelet alatt áll, főparancsnoknak ifj. Andrássy Gyula grófot választják meg.


Orosz csapatok nyomulnak be az Uzsoki-szoroson keresztül Magyarországra a szembenálló népfölkelő csapatokon áttörve, de Ungvárt és Munkácsot nem tudják elfoglalni.


Kezdetét veszi a központi hatalmak seregeinek támadása Dél-Lengyelországban. A támadás október közepéig sikeresen halad, a németek Varsóig jutnak el, míg a Monarchia csapatai felszabadítják Przemyślt. A támadó seregek a Visztula és a San folyókig haladnak, ahol viszont az oroszok megállítják őket.


Az orosz csapatok megszállják Máramarosszigetet. A városra 180 000 rubel hadisarcot vetnek ki, emellett száz lovat kell beszolgáltatni az oroszoknak.


Ivangorodnál és Varsónál az oroszok átjutnak a Visztula bal partjára és ellentámadást hajtanak végre a német és osztrák–magyar erők ellen, melynek során azok kénytelenek visszavonulni. A szeptember végén indult támadásuk ezzel elakad, Przemyśl várát az oroszok újra körülzárják.


A szarajevói osztrák-magyar katonai bíróság Gavrilo Principet 20 év szigorított börtönbüntetésre ítéli. Az ítéletét havi egy böjti nappal és minden év június 28-án sötétzárkával súlyosbítják. Fiatal kora miatt nem kap halálbüntetést, de társai közül hármat halálra ítélnek.


A Száva és a Dráva menti hídfőállásokból megindul a Monarchia harmadik támadása Szerbia ellen. A szerbek korábbi visszavonulása miatt az előrenyomulás jól halad, november 15-én elfoglalják Valjevót, majd elérik a Kolubara-Ljig vonalától keletre eső magaslatokat is.


Magyarországon kibocsátásra kerül az első hadikölcsön, ami a háborús kiadások finanszírozására szolgált. A kis címletű állami értékpapírból bárki jegyezhet. A világháború alatt nyolc alkalommal bocsát ki hadikölcsönkötvényt a magyar állam.


Az osztrák-magyar csapatok bevonulnak Belgrádba, amit a szerbek már korábban kiürítettek. December 2-án a Monarchia seregei befejezik a város elfoglalását.


A szerbek ellentámadása megindul a Monarchia csapatai ellen, melynek során visszafoglalják Belgrádot is. A korábbi műveletek során széthúzott osztrák-magyar harcvonal ellen indított támadással sikerül visszafoglalni az eddig elvesztett területeket, sőt a Monarchia csapatai december 15-re a korábbi hídfőállásaikat is feladják.


A központi hatalmak vereséget mérnek az oroszokra a limanovai csatában. A Kárpátokban harcoló 3. osztrák-magyar hadsereg és a Krakkónál lévő fő erők közötti résen lehetőség nyílik az orosz erők átkarolására, amit december 3-án kezdenek meg Lapanov körül. Később a harcok áttevődnek Limanova környékére, ahol sikerül visszaverni a túlerőben lévő oroszok ellentámadását is. E harcokban kimagasló teljesítményt nyújtanak a magyar huszár csapatok.


Az oroszok tavaszi támadási tervét keresztezve négy osztrák-magyar és egy német hadsereg támadást indít a keleti front déli szárnyán, a Kárpátokban. A támadás az időjárás miatt hamar elakad, mivel a rendkívüli hó és fagy nehezíti a mozgást. Az arcvonal déli szakaszán azonban sikerül elfoglalni Bukovinát.


Az orosz seregek ismét magyar földre lépnek és elfoglalják Mezőlaborcot, mely fontos vasúti csomópont. Elvesztésével Boroevics hadseregparancsnok seregének jobbszárnya vasúti összeköttetés nélkül marad (második uzsoki betörés).


A szarajevói merénylet 3 kevésbé ismert résztvevőjét, Ilicet, Vejlko Cubrilovicot és Jovanovicot kötél általi halálra ítélik, és kivégzik. Princip és fiatalabb társai – mivel 20. életévüket még nem töltötték be – börtönbüntetés kapnak.


Magyarországon miniszterelnöki rendelet jelenik meg arról, hogy a kenyérsütéshez használt búzaliszthez 50%-os arányban árpa-, burgonya- vagy kukoricalisztet kell keverni.


Przemyśl várát beveszik az orosz erők, miután az erőd védői Hermann Kusmanek helyőrségparancsnokkal az élen négy- és félhavi ostrom után megadják magukat. Az éhségtől szenvedő védők még megkísérelnek egy kitörést március 19-én, de kudarccal végződik. Ezután a hadianyagot és a védőműveket felrobbantják. 120 000 osztrák-magyar katona esik fogságba.


Tíz évre szóló török, német és osztrák-magyar kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása, amely a szorosokban német befolyást biztosít.


Húsvét szombatján a beérkező német Marwitz hadtest az osztrák hadtest maradványaival és két magyar gyalogezreddel kiegészülve megállítja az oroszok támadását a Laborca völgye mentén. Bár a harcok már magyar területen folytak, az oroszok egy időre elvetik a Budapest felé tervezett előrenyomulást.


A húsvéti csatában az osztrák-magyar haderő kiszorítja az oroszokat Magyarország területéről.


A magyarországi ellenzéki pártok vezetői eredménytelen tárgyalásokat folytatnak egy koalíciós kormány felállításáról. A pacifista hangulat erősödése és a katonai kudarcok az ellenzéket parlamenti szereplésük változtatására késztetik, de fellépésük még nem egységes.


A Képviselőházban Rakovszky István törvényjavaslatot terjeszt elő arról, hogy minden 20 éven felüli, harctéri szolgálattal rendelkező férfi számára adják meg a választójogot. A brit, ausztrál és francia csapatok partraszállásával folytatódik a Gallipoli hadművelet. Sikerül kialakítani két hídfőállást, de képtelenek továbbhaladni a súlyos veszteségek és a jól kiépített török védelem miatt. A közben 60 hajóra növekedett antant flottának pedig a tengeralattjárók és a tengeri aknák okoznak veszteségeket.


Budapesten bevezetik a lisztutalványt (fejenként 20 dkg egy hétre).


Olaszország felmondja a hármasszövetséget. Bár a hadüzenettel még várnak, a Monarchia már ekként kezeli a kilépést. A gorlicei áttörés után a magyar VII. hadtestet így a keleti frontról a karintiai hegyekbe vezénylik.


Olaszország hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának. A hadüzenetet követően az olasz csapatok lassan vonulnak fel, a meginduló támadás célja Trieszt és az Isztriai-félsziget illetve a Dráva elérése. A hadüzenet estéjén szinte az egész császári és királyi flotta kifut, és végigágyúzza az olasz partok fontosabb közlekedési és katonai létesítményeit.


A központi hatalmak csapatainak sikerül visszafoglalni Przemyśl várát az oroszoktól. A május 31-én indult ostromban először a bajor csapatok foglalnak el egy erődöt majd az osztrák-magyar lovasság támad. A visszavonuló oroszok felrobbantják a San folyó hídját és elhagyják a várost.


Az osztrák-magyar 2. hadsereg visszafoglalja Lemberget.


Lezajlik az első isonzói csata az olasz fronton. A csata hét napig tartó bombázással indul, ezután az olaszok három helyen – Görz, Tolmein és Doberdó fennsík – próbálják áttörni a vonalakat, de támadásuk kudarccal végződik.


Megalakul a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal, mely a rokkant katonák gondozásának felügyeletére és szervezésére jön létre a miniszterelnökség fennhatósága alatt. A hivatal utókezelő gyógyintézeteket és különleges kórházakat is alapít.


Jagow von Gottlieb német külügyi államtitkár memorandumot juttat el az osztrák-magyar kormánynak, amelyben hivatalosan javasolja a szövetségi szerződés kibővítését, ezen belül a vámunió létrehozását. Hosszas tanácskozás után a Monarchia végül november 22-én elutasító választ ad.


Magyarországon bevezetik a tejjegyet.


Károlyi Mihály a magyar parlamentben mondott beszédében először veti fel a békeakció gondolatát. Emellett belső reformokat is sürget, köztük az általános választójog bevezetését. Károlyi beszédét ekkor nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzékiek is visszautasítják.


Magyarországon kenyérjegyet vezetnek be.


1916. január 8-án indul meg az osztrák-magyar seregek támadása Montenegró ellen, a két napon keresztül tartó heves csatározások után a montenegrói seregek fővárosukba, Cetinjébe vonulnak vissza, miután kiszorulnak a Lovcen hegységről. A fővárost január 13-án foglalják el az Osztrák-Magyar Monarchia seregei.


Január 13-án Montenegró fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez a Monarchiával, de az csak a feltétel nélküli megadásról hajlandó tárgyalni, így január 16-án Montenegró kapitulál.


1914-ben a Monarchia területén 19-42 év között határozzák meg a hadkötelezettséget, ezzel szemben egy korábbi, 1912-es magyar törvény 18-50 év között állapította meg azt. Az 50 évig terjedő hadkötelezettséget 1915 áprilisában Ausztriában is bevezetik, majd 1916. január 21-én 50 évről 55-re emelik fel a Monarchia egész területén a korhatárt.


1915 őszére a német-osztrák-magyar seregek elfoglalják Észak- és Közép-Albániát, majd 1916 februárjában bevonulnak Tirana városába is.


A francia emigrációban lévő cseh és szlovák politikusok Párizsban megalakítják a Cseh Külföldi Bizottság jogutódjának szánt Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A Tanács elnöke: T. G. Masaryk, alelnökök: M. R. Stefánik, J. Dürich, főtitkár: E. Beneš. A Tanács a későbbiekben igen eredményes propagandát folytat céljai eléréséért.


Báró Hazai Samu magyar honvédelmi miniszter 1916. február 14-én kiadott rendelete alapján a hadiüzemekben törvényes rendelkezések szabják meg a munkafegyelmet, és felfüggesztik a sztrájkjogot.


Dél-Tirolnál lendül támadásba a Monarchia serege azzal a céllal, hogy hátba támadja az Isonzónál lévő olasz erőket. Súlyos harcok árán az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Asiago és Arsiero városát, valamint jelentős mennyiségű ágyút zsákmányolnak. A keleti fronton megindított orosz támadás (Bruszilov-offenzíva) miatt azonban félbe kell szakítani a hadműveleteket, illetve erőket kell elvonni a frontszakaszról, így az osztrák-magyar támadás nem éri el eredeti célját.


Az olaszok és franciák tehermentesítésére indul meg június 4-én a Bruszilov orosz lovassági tábornokról elnevezett offenzíva a keleti fronton, Pripjatytól délre Luck térségében. Az orosz csapatok a volhíniai Lucknál áttörik az osztrák-magyar védelmi vonalakat, elfoglalják Bukovinát, Galícia egy részét, és szeptemberben elérik a Kárpátokat. A támadás az orosz hadsereg legnagyobb háború alatti sikerét eredményezi. Az osztrák-magyar seregek jelentős veszteségeket szenvednek, halottakkal, sebesültekkel és foglyokkal együtt körülbelül félmilliós a veszteség, a Monarchia seregei az összeomlás szélére kerülnek.


A Bruszilov-offenzíva miatt a Monarchia kénytelen meggyengíteni dél-tiroli erőit, és csapatokat átirányítani a keleti frontra. A hatodik isonzói csata során az olaszok ismét elfoglalják Görz városát, valamint további fontos állásokat a Doberdó-fennsíkon. A siker kiaknázására az olasz vezérkar nem rendelkezik megfelelő erőkkel, továbbá a Monarchia az olaszországi frontok védelmének megszilárdításához már német csapatok segítségét is igénybe veszi.


A román kormány 1916 nyarán tárgyalásokat kezd az antanttal. Augusztus 17-én Bukarestben titkos egyezményt kötnek, amelynek értelmében az antanthatalmak elismerik Románia jogát Erdélyre, Bukovinára és a Bánság egy részére, abban az esetben, ha Románia legkésőbb 1916. augusztus 28-ig az antant oldalán lép be a háborúba. A szerződés megtiltja különbéke kötését.


Arz Artúr gyalogsági tábornok, az erdélyi osztrák-magyar 1. hadseregnek kiürítési parancsot ad ki a Marostól délre és a Beszterce-vidékre.


A román hadüzenet után a támadás megindításakor csekély létszámú osztrák-magyar sereg állomásozik Erdélyben, Arz Artúr vezetésével. A betörő román csapatok Brassó, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy felé nyomulnak. A keleti fronton kibontakozó Bruszilov-offenzíva elakadásával képes a Monarchia és Németország seregeket átcsoportosítani a román frontra, az így létrejövő osztrák-magyar-német csapatok parancsnoka August von Mackensen német tábornok lesz.


Újabb hadüzenetek: Olaszország Németországnak, Németország, Bulgária és Törökország Romániának küld hadüzenetet.


A román csapatok elfoglalják Brassót és Csík vármegyét, valamint Marosvásárhely és Nagyszeben vonaláig nyomulnak előre.


Az egyesült német és osztrák-magyar seregek Erdélyben Erich von Falkenhayn vezetésével 1916 szeptember elején ellentámadásba mennek át, és 10-én Hátszegnél győzelmet aratnak a román hadsereg felett, majd még aznap visszafoglalják Petrozsényt. Az antantcsapatok Románia tehermentesítésére offenzívát indítanak Szalonikiből, de a bolgár és német csapatok macedóniai irányú ellentámadása megállítja az offenzívát.


A Falkenhayn vezette német és osztrák-magyar erők döntő vereséget mérnek az 1. román hadseregre, és visszafoglalják Nagyszebent. Számos ágyút és vasúti kocsit, illetve vonatot zsákmányolnak.


Német és osztrák-magyar csapatok kiszorítják Brassóból a román erőket, ezzel tulajdonképpen egész Erdély felszabadul.


Tisza István magyar miniszterelnök rendeletet ad ki a Közélelmezési Hivatal és Tanács felállítására.


Bécsben, 68 év uralkodás után meghal Ferenc József osztrák császár és magyar király, utóda unokaöccse, I. (IV.) Károly. Az új uralkodó a mihamarabbi békekötést igyekszik elérni.


Az August von Mackensen tábornagy vezette német és osztrák-magyar csapatok elfoglalják Bukarestet (a város védelmét Ion Antonescu irányítja). A román kormány és a lakosság jelentős része Jászvásárba menekül, amely 1917–1918 között Románia ideiglenes fővárosa lesz. Orosz egységek próbálják megtartani a román frontot.


Megkoronázzák Magyarország utolsó királyát, IV. Károlyt Budapesten, a Mátyás templomban. A koronázási szertartás előtt hitlevélben biztosítotja a magyar nemzetet az alkotmányos jogok és a törvényes rend fenntartásáról. Ugyanezen a napon nemesi összeesküvők Szentpétervárott (Petrográdon) megölik Grigorij Jefimovics Raszputyint, a cári család nagy befolyású békepárti kegyencét.


A magyar kormány a szénhiány miatt elrendeli a színházak, mozik és műsoros szórakozóhelyek azonnali és további intézkedésig tartó bezárását. Csak két héttel később nyitnak ki ismét. Ezzel párhuzamosan zárolják a tejet és tejtermékeket, valamint korlátozzák a vasanyagok forgalmát is.


Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti az amerikai felségjel alatt közlekedő Housatonic gőzöshajót. Az Egyesült Államok, tiltakozásul a korlátlan tengeralattjáró-háború ellen, még aznap kiutasítja az országból Johann Heinrich von Bernstorff gróf német nagykövetet, és megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat.


1917. február 23-án (a februári „öt nap” kezdete) általános sztrájk tör ki Petrográdban a mezőgazdasági dolgozók, gyári munkások körében, majd tüntetések kezdődnek szerte a városban. A februári forradalomnak nevezett eseménysorozat végül a cári rendszer bukásához vezet Oroszországban.


Az utolsó Romanov cár, II. Miklós március 15-én lemond trónjáról testvére, Mihály nagyherceg javára, azonban egy nappal később ő is távozik. A Lvov herceg, majd Kerenszkij vezette Ideiglenes Forradalmi Kormány megalakulásával létrejön a polgári orosz állam.


Az Egyesült Államok hadüzenetet nyújt át Németországnak azután, hogy a képviselőház 373:50 arányban megszavazza a háborúba lépést. Ezzel megkezdődik az első világháború utolsó szakasza, amely során Amerikának fontos szerepe lesz a nyugati-fronton kivívott végső győzelemben.


Az uralkodó felszólítására Tisza István magyar miniszterelnök benyújtja lemondását, egyhónapos kormányválság után utóda június 15-én Esterházy Móric lesz.


A német és az osztrák-magyar csapatok ellentámadása Tarnopolnál áttöri az orosz frontot, visszafoglalják Bukovinát és Kelet-Galíciát. Ezzel az orosz front többé nem veszélyes a központi hatalmak számára.


Az orosz front megszűnése után a Monarchia és Németország nagy létszámú haderőt tud átcsoportosítani az olasz frontra, a támadás Otto von Below német tábornok vezetésével indul meg, heves tüzérségi előkészítés után, 1917. október 24-én. Az osztrák-magyar és német támadás rohamcsapatok támogatásával Caporettónál áttöri az ellenséges vonalakat, Cadorna tábornok október 27-én elrendeli az olasz csapatok visszavonulását a teljes isonzói frontvonalon.


A caporettói áttörés után az osztrák-magyar és német seregek a Piave folyóig nyomulnak előre, ahol azonban sikeresen megállítják őket a francia és angol hadosztályokkal kiegészült, immáron Armando Diaz főparancsnoksága alatt álló olasz csapatok. A központi hatalmak december 2-án leállítják az offenzívát, és hozzálátnak a Piave melletti védvonalak kiépítéséhez.


Breszt-Litovszkban megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások a központi hatalmak és Szovjet-Oroszország között.


Az Amerikai Egyesült Államok és az Osztrák-Magyar Monarchia között beáll a hadiállapot.


1918. január 8-i beszédében Wilson amerikai elnök ismerteti a kongresszussal 14 pontban megfogalmazott béketervezetét, amely véleménye szerint hozzájárulhat a világháború mielőbbi befejezéséhez, illetve az igazságos és tartós béke megteremtéséhez. Még ezen a napon bolsevik támadás indul az Ukrán Központi Rada ellen Ukrajnában.


Január közepén az Osztrák-Magyar Monarchiában több százezres tömegeket megmozgató sztrájkokra és tüntetésekre kerül sor, amelyek fő követelése a háború befejezése. A Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) kezdődő általános politikai sztrájk hamar átterjed Bécsre, majd egész Ausztriára és Csehországra. Körülbelül 700 ezer ember vesz részt ezeken a megmozdulásokon.


Általános sztrájk kezdődik Budapesten, amely átterjed vidékre is. Célja: annexió és hadikárpótlás nélküli béke Oroszországgal, a Vázsonyi Vilmos-féle 1917. decemberi választójogi törvényjavaslat életbe léptetése és a közélelmezés javítása.


1918. február 14-i hatállyal Szovjet-Oroszország áttér a nyugati időszámításra, így tulajdonképpen 13 nap ,,kimarad” az orosz történelemből.


Szovjet-Oroszország aláírja a breszt-litovszki békeszerződést, amely gyakorlatilag a keleti front megszűnését eredményezi. Oroszországtól elcsatolnak 780 ezer négyzetkilométert 56 millió lakossal: Lengyelországot, Litvániát, Belorusszia nyugati és Lettország déli részét. Oroszországnak továbbá el kell ismernie Ukrajna függetlenségét, valamint ki kell vonnia hadseregét Finnországból, Észtországból és Lettországból is.


Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya.


Sztrájk tör ki a MÁV Gépgyárban.


A Wilson-bizottság nyilvánosságra hozza 14 ponton alapuló tervét a Monarchia föderatív átalakítására. Eszerint, területén hat szövetségi állam alakulna.


Az Osztrák-Magyar Monarchia megindítja utolsónak bizonyuló offenzíváját a dél-tiroli arcvonalon. A támadás már a második napon elakad az olasz–francia–angol–amerikai védvonalakon. Piavénél ugyan sikerül átkelnie néhány osztrák-magyar hadosztálynak, de az olasz ellenlökések következtében a Monarchia seregei visszavonulnak és védelemre rendezkednek be.


A MÁV Gépgyár udvarán a katonai parancsnok a sztrájkoló munkások közé lövet, négyen életüket vesztik. Válaszul Budapesten és több nagyobb városban általános sztrájk tör ki.


Burián István osztrák-magyar közös külügyminiszter jegyzékkel fordul az antanthatalmakhoz amelyen tárgyalásokat javasol a megegyezéses béke érdekében. Ezt Nagy-Britannia szeptember 16-án, Franciaország és az Egyesült Államok pedig 17-én utasítja el.


Wekerle Sándor kormányával együtt lemond, de ezt IV. Károly ismételten nem fogadja el. Bulgária 1918. szeptember 29-én Szalonikiben fegyverszünetet köt az antanttal, amely 30-án lép életbe. A Balkánon tartózkodó német és osztrák-magyar csapatok emiatt kénytelenek gyorsan visszavonulni, így megnyílik az antant seregei előtt az út a Monarchia felé.


Tiszta István a következőket mondja a képviselőházban: „Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük… elvesztettük abban az értelemben, hogy az erőviszonyok beállott eltolódásánál fogva a háború megnyerésére többé reményünk nem lehet, és hogy ennek folytán keresnünk kell a békét…”


A vittorio veneto-i, avagy a harmadik piavei csata. Megindul az olasz–francia–brit–amerikai csapatok offenzívája Tirol és Piave térségében. A kisebb támadásokat a Monarchia csapatai eleinte még visszaverik, de a Piavénél hídfőket létesítő olasz erők október 29-én Vittorio Veneto település mellett áttörik a frontot, amelynek következtében az osztrák-magyar csapatok rendezetlenül kezdik meg a visszavonulást.


Polgári demokratikus forradalom kezdődik Bécsben, amelynek eredményeként összeül az ideiglenes osztrák nemzetgyűlés. Az ideiglenes kormány miniszterelnöke a szociáldemokrata Karl Renner lesz. A bécsi birodalmi gyűlés morva és sziléziai képviselői deklarálják, hogy a Szudétavidék Ausztria része.


Budapesten megkezdődik az őszirózsás forradalom. A politikai foglyokat kiszabadítják, a munkások a gyárakban forradalmi szervezeteket alakítanak. A katonák letépik a Monarchia felségjelét sapkáikról, helyébe őszirózsát tűznek. Október 30-án a turócszentmártoni szlovák gyűlés kimondja Szlovákia elszakadását Magyarországtól és a Monarchiától, és csatlakozását a cseh államhoz.


Budapesten győz az őszirózsás forradalom. József főherceg Károlyi Mihályt nevezi ki miniszterelnöknek. Tisza Istvánt október 31-én katonaruhába öltözött fegyveresek – valószínűleg frontkatonák – villájában meggyilkolják. Még aznap kimondják Horvátország egyesítését Szerbiával és a magyarországi szerb területekkel.


Az olaszországi Padova melletti Villa Giustiban 15 órakor megkötött fegyverszüneti egyezmény, amelyet felfüggesztette a fegyveres tevékenységet az Osztrák–Magyar Monarchia és az antanthatalmak között. A szerződés azonban csak másnap 16 órakor lépett életbe, addig az olasz hadsereg a meglepett osztrák–magyar erők közel 300 ezer katonáját ejtette fogságba, további 20 ezer pedig elesett.


Felhasznált irodalom:

Szijj Jolán (főszerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A–Zs. Petit Real, Budapest, 2000.